{ "version": "https://jsonfeed.org/version/1", "title": "3. zona on Aprókaland Permakultúra", "icon": "https://avatars.micro.blog/avatars/2025/07/1732307.jpg", "home_page_url": "https://aprokaland.micro.blog/", "feed_url": "https://aprokaland.micro.blog/feed.json", "items": [ { "id": "http://aprokaland.micro.blog/2026/04/02/napi-hllrm.html", "title": "Napi hüllőöröm :)", "content_html": "\"\"\n

Az ember lánya gyanútlanul kimegy, hogy levágja a csettegő villanypásztor alatt a füvet, és mire bukkan? Egy hatalmas hím zöld gyík ugrott fel az akkumulátor dobozára.\nNagy volt a csodálkozás, mert a kertnek ezen a pontján általában nincsenek gyíkok (lejjebb, az ágyásoknál igen, és feljebb, egy holftasövény-kísérletünkben úgyszintén). Aztán kicsit távolabbra néztem:

\n\"\"\n

Nicsak, van egy néhány napja ásott nyitott víztárolónk (puffertároló a gravitációs öntözéshez), amibe direkt raktunk egy deszkát, hogy a kisebb termetűek biztonságosan belebilleghessenek inni (bár a gyíkoknak nem feltétlenül kell ekkora víztömeg). És a kerítés mellett ott maradt még egy ágkupac, ami remek búvóhely lehet számukra. Újabb visszajelzés a rendszertől, hogy ha van megfelelő élőhely, akkor egy szempillantás alatt belakják a népek.

\n", "date_published": "2026-04-02T19:42:57+02:00", "url": "https://aprokaland.micro.blog/2026/04/02/napi-hllrm.html", "tags": ["diverzitas","megfigyeles","joy","orom","fauna","hullok","visszacsatolas","feedback","3. zona"] }, { "id": "http://aprokaland.micro.blog/2026/02/19/s-a-gymlcsfacsemetknek-helyk-is.html", "title": "És a gyümölcsfacsemetéknek helyük is lett a rendszerben", "content_html": "

Gyümölcsösbe gyümölcsöst telepíteni nem egyszerű vállalkozás, főként, ha a nem-ártás szellemében, a terület adottságaival és saját szükségleteinkkel összhangban tennénk mindezt, valamint erdőkert lévén mind a térbeli szinteket, mind az évkört (tehát a híres permakultúrás “stacking” alapelvet) szeretnénk lefedni, és a fák közötti lékekben a zöldségágyásoknak is kellő fény kell, hogy maradjon.\nA már nem termő idős fáktól, amíg az élet jeleit mutatják, nem válunk meg (azután sem mindig), megvárjuk, hogy maguktól átadják a helyüket, és ezt idővel természetszerűen meg is teszik. Az új jövevényeket közéjük ültettük, és kaptunk egy szép sűrű mixet óvó-védő matuzsálemekkel és növekvő csemetékkel. Mindez térképre téve így néz ki (csak a régi és új gyümölcstermők rétegével - ahol látszólag nincs semmi, ott is van valami):

\n \"\"\n

Egy dél-nyugati kitettségű, hosszanti irányban lefelé völggyé nyíló löszlejtőn, kb. 195-213 mBf közötti magasságban vagyunk. Miután az agyunk háttértárolójába bevackolta magát minden szükséges paraméter, megszületett az ültetési terv:

\n\"\"\n

OÁZIS A nedvességet jól tűrő mirabolánalanyon lévő szilvák és a holland óriás naspolya a kert legmélyebb pontjára, egy alakulófélben lévő oázisba kerültek, ahol a tó túlfolyója is öntözi őket. Déli oldalról zárják a fák gyűrűjét, és őrzik a párás mikroklímát a kiemelt ágyások körül:

\n\"\"\n
\n

ZÖLDSÉGES Az átlagosan 2 méter magasra növő Mino törpekajszit egy nyíltabb, rendesen benapozott, mérsékelten száraz területre, a fő zöldségágyások tőszomszédságába ültettük, remélve, hogy némi árnyékot ad majd a zöldségeknek az aszályos nyárban és hasonlóan a házi berkenyét, a török naspolyát és a Van cseresznyét is, utóbbinál bízva abban, hogy a sajmeggyalany törpésíti:

\n\"\"\n

Szintén egy zöldségágyás északi végében kapott helyet a száraz nyarakon öntözést kívánó és tápanyagdús talajt kedvelő Rojo Brillante datolyaszilva. Ezúttal nem az árnyékolófunkcióját használtuk ki, a gondozását egyszerűsíti le a helyválasztás.

\n
\n

SZÁRAZ LEJTŐHÁT Mivel még intenzív eső esetén sincs szemmel látható felszíni lefolyás a területünkön, nem nevezzük övároknak/swale-nek azt a két hosszú árkot, amelyet a gyümölcsös középső, szárazabb részén, szintvonalak mentén ástunk kifejezetten az őszibarackok és a Sunburst cseresznye ültetéséhez. Inkább amolyan etető- és itatóárokként funkcionálnak: telehordtuk őket szerves anyaggal, és elárasztjuk a legközelebbi IBC-tartályból érkező vízfelesleggel évente egyszer-kétszer, vagy amikor nagyon szükséges. Ezen a helyen a lehulló csapadék önmagában már kevés lenne a csemetéknek. Emellett egy felsőbb “tóból” gravitációsan is meg tudjuk oldani az öntözést. Az árkok halmába ültettük a csemetéket, közöttük eddig hol burgonyát, hol borsót, madársalátát, hagymát vagy festőcsüllenget termesztettünk.

\n\"\"\n\"\"\n

A Feketicsi meggy és az Újfehértói fürtös meggy hosszú körömrágást követően egy néhány éve méhlegelőként és a kaszált utak közötti élőhelyként szolgáló részre kerültek, az árkok fölötti területre (méhlegelő így is maradt bőven). Nagy itt a szárazság (az egyik szomszédos, sorozatos aszályban legyengült öreg kajszit tavaly itt érte utol a vég), sekélyebb és meszes a talaj, ezért fontos volt a fajtaválasztás (Újfehértói fürtös) és a sajmeggy alany. Dél felől nagyobb fák adnak némi árnyékot, és a felső puffertároló tóval a gravitációs öntözésük is megvalósulhat:

\n\"\"\n

2026 áprilisi frissítés: Egy újabb jövevény érkezett erre a részre: egy határozottan fény- és melegigényes, ezenkívül szárazságtűrő török mogyoró. Itt van helye bőven terebélyesedni.

\n
\n

VÖLGY Legnagyobb szerencsénkre a területünk legalább három irányba lejt, így a Batul és a Boskoopi szép renet almacsemete csodálatosan üde talajban, a gyümölcsösön hosszában végighúzódó “völgyben” növekedhet:

\n\"\"\n
    \n
  1. áprilisi frissítés: Biztos, ami biztos, porzópárént beköltözött a völgybe melléjük egy Cox narancs renet és egy téli arany pármen is. Nos, ez történik, ha az ember impulzívan vásárol gyümölcsfát.
    2. \n
\n

A vadmandulák kiválóan tudnak alkalmazkodni a szárazabb, meszes talajokhoz, ezért ennek a völgynek a meleg, napsütötte dél-keleti oldalán sorakoznak (ld. a karókat) a meggysarjliget aljában, a “völgytalp” vonalában:

\n\"\"\n
    \n
  1. áprilisi frissítés: A vadmandulák sorában helyet kapott egy öntermékeny Supernova mandula is.
    2. \n
\n
\n

TELEKHATÁR Bár a kisebb-nagyobb öregek sorra a kerítés mellett húzódnak…

\n

\"\" … saját békénk és a fák békés fejlődése érdekében általános és fontos szempont volt még, hogy a csemeték kellő távolságra kerüljenek a telekhatártól.

\n", "date_published": "2026-02-19T07:25:00+02:00", "url": "https://aprokaland.micro.blog/2026/02/19/s-a-gymlcsfacsemetknek-helyk-is.html", "tags": ["vizrendszer","work with nature not against","dolgozz egyutt a termeszettel, ne ellene","szarazsagturo","gyumolcsos","PASTE","permanens","harvest","szuret","erj el hozamot","obtain a yield","tervezes","design","rendszerek","erdokert","1. zona","2. zona","3. zona"] }, { "id": "http://aprokaland.micro.blog/2026/02/18/vgl-gymlcsfacsemetink-is-lettek.html", "title": "Végül gyümölcsfacsemetéink is lettek", "content_html": "\"\"\n

Az új gyümölcsfák telepítését finoman szólva nem kapkodtuk el. Eleve adott volt egy öreg gyümölcsös rengeteg mogyoróbokorral és diófával, üdítő nyári almákkal és téli Golden Deliciousszel, illatos birsekkel, omlós körtékkel, parasztbarackkal, két óriási kajszival, szelídgesztenyékkel, fekete diókkal, két fura helyre ültetett szilvával és egy ilyen meseszerű meggysarj-ligettel:

\n\"\"\n

Az egyetlen fügéről azonnal megtudtuk, hogy bőségesen terem:

\n\"\"\n

Az idős gyümölcsfák hogylétét, termőképességét azonban avatatlan szemmel ennél jóval hosszabb ideig tartott kideríteni.

\n\"\"\n

Ki kellett figyelnünk, hogy miként működik az almák és a körték alternanciája - az óriás Golden Delicious egyik évben bőséggel ellát minket egész télre, a másikban alig ad valamit.

\n\"\"\n

Megpróbálkoztunk, hátha ifjítással és fenntartó metszéssel beindul a vilmoskörte és az őszibarack - némileg igen, de az őszibarack még így is kevesebb, mint amennyit megennénk belőle.

\n

Megfigyeltük, hogy milyen élősködők, betegségek gyengítik az öreg fákat - igen nagy százalékban: az őszibarack tafrinás; a birsek és több alma moníliás; a diót feketíti a nyugati dióburok-fúrólégy lárvája; a kiterjedt meggysarjerdő taplósodik, viszont a rengeteg sarjról egyben meg is újul; az egyik gyönyörű, ágas-bogas idős kajszifa hőgutát kapott.

\n

Kíváncsiak voltunk arra is, hogyan hat a gyümölcsösre a sorozatos nyári kánikula és aszály, hagynak-e a mókusok mogyorót, és hogy egyáltalán mi történik, ha a korábban permetezett fák semmi vegyszert nem kapnak, és megengedjük, hogy csúcsra járassa magát a talaj feletti mikrobiális élet a gyümölcsösben.

\n\"\"\n

Végül több év átlagából kiderült, hogy a sok néha kevés: almán és némi körtén kívül nemigen várható számottevő mennyiségű termény. Összeállítottuk hát a kívánságlistánkat, és 2024 őszétől 2026 tavaszáig földbe kerültek az első csemeték, majd a beszabadult őzeknek köszönhetően még néhány (zárójelben az alany):

\n\n

Részletes jellemzőik ebben a táblázatban: Új gyümölcstermők (2024-26)

\n", "date_published": "2026-02-18T13:27:00+02:00", "url": "https://aprokaland.micro.blog/2026/02/18/vgl-gymlcsfacsemetink-is-lettek.html", "tags": ["onrendelkezes","permakultura alapelvek","aszaly","work with nature not against","dolgozz egyutt a termeszettel, ne ellene","szarazsagturo","gyumolcsos","terulet felmerese","site survey","PASTE","megfigyeles","observation","flora","harvest","szuret","erj el hozamot","obtain a yield","1. zona","2. zona","3. zona"] } ] }