A kert növényeinek meghatározásához és adatgyűjtéshez főként a Flora Incognita alkalmazást használjuk. Ez a mesterséges intelligenciával támogatott növényhatározó akár 98,8% pontossággal felismeri a lefotózott lágyszárúakat, fűféléket, fásszárúakat, kaktuszokat, pálmákat, mohákat, páfrányokat és újabban a gombákat és a zuzmókat is.

Szuper táblázatot lehet belőle exportálni .csv-ben, és mindenféle szűrőket is be lehet állítani, ha nem akarunk teljes listát kapni:

A fotókat külön mappába menti, azokat manuálisan lehet a táblázatba illeszteni.

A fotókkal együtt GPS-koordináták is mentődnek, és a .gpx formátumban exportálható adatok Open Street Mapen, Google térképen vagy az esetünkben QGIS-térképen megjeleníthetők:

Ahogy látszik, a mi léptékünkön, egy sűrűn benőtt erdőkertben, épületek között és pontos mérésre nem kifejezetten alkalmas telefonnal fényképezve mókás koordinátaadatok születnek (a növények fele valamelyik épületen belül, illetve területen kívül van), szóval ez számunkra nem egy kifejezetten hasznos funkció, de ahol az átlag 4-5 méteres eltérés még belefér (vagy jobb hardver elérhető), nagy segítség lehet.

Az alkalmazáson belül minden egyes azonosított fajról részletes leírás található a saját adatlapján, és ami a területfelmérés szempontjából hatalmas értékkel bír: lehet mélybúvárkodni a florisztikai, cönológiai, ökológiai és természetvédelmi mutatók között. A PADAPT-ból nyerhető adatokkal együtt ez több, mint elég. Ahogy a legtöbb hasonló alkalmazásban, a Flora Incognitán keresztül is kutatási adatbázisokat táplálunk, és részt vehetünk mindenféle izgalmas citizen science programban.

A listáink egyre csak bővülnek. Az első közel száz faj elemzésének jutalma végül egy ilyen táblázat lett, ami elég jellemző képet fest, illetve visszaigazolást ad az Aprókaland adottságairól: okologiai-jellemzok.pdf