Aprókaland Permakultúra

Aprókaland Permakultúra

Bolygatásmentes ágyások az Aprókalandban

permakulturas szakirodalom onrendelkezes everything gardens no dig kimelo talajmuveles talajelet talajegeszseg komposztalas vizrendszer zoldsegtermesztes

Négy év folyamatos tanulás, kísérletezés, talajéltetés és fokozatos terjeszkedés után sikerült elérnünk a bőségnek arra a fokára, hogy nyaranta úgy érezzük, “nem férünk el” a zöldségeskertben, annyira a fejünkre nőttek a növények:

  • Egyik legelső létesítményünk egy téglával körülvett, rézsűre rátolt magaságyás-rendszer volt (voltaképp ez volt az első komposztálónk is).

Főként nyersen fogyasztott levélzöldségek, salátafélék termesztésére használjuk, nem bolygatjuk. Ez a “legpörgősebb”, rövid tenyészidejű növényekkel bevetett ágyásrendszerünk. A téli időszakban fátyolfólia-alagúttal védjük az áttelelő zöldségeket. Az alagút az őzek, borzok, rókakaki ellen is hatásosnak bizonyult. 2024 nyarán némi átalakításon esett át az elem: árnyékolónövényeket telepítettünk az ágyások mellé a nyári tűző nap ellen, és miközben szétszedtük, belepillanthattunk, mivé lényegült át a négy évvel ezelőtt belehordott szerves anyag:

  • Jelenleg az Aprókaland erdőkertjének lékjeiben 75%-ban sík (no dig) polikultúrás ágyásaink vannak.

Az ágyások kialakításakor az eredendően gyomos, tarackos talajt kartonnal fedjük, majd arra kb. 10 cm vastagságban (jellemzően kaszálékból és konyhai zöldhulladékból származó) saját készítésű komposztot terítünk. A kialakításuk tehát igen sok komposztot igényelt, a későbbiekben azonban csak normál “frissítést” kérnek évente kétszer. Cserébe gyomeltávolítás nélkül, azonnal lehet beléjük vetni és ültetni. Mivel gondosan kerüljük, hogy az ágyásba lépjünk, a talaj nem tömörödik, így a vetés később is nagyjából úgy néz ki, hogy lehúzzuk az ágyásról a mulcsot, az ujjunkkal vagy ültetőfával mindenféle erőfeszítés nélkül húzunk egy árkot, és beleszórjuk a magokat. Az ágyásközökben – gyomelnyomási céllal – kartontakarás után ágdarálékot terítünk szét. Az ágyásokban gyomlálni szinte egyáltalán nem szükséges, mert nincs mit. Az alábbi kép 2024. október végén, tél alá vetés előtt készült. Van itt minden, ami a fotón nem biztos, hogy látszik: korábbi zöldségnövények bomló gyökerei, giliszta, gombafonal és egyéb mezo-, mikro- és makroméretű élőlények csilliárdja. A nyáron letermett lóbab gyökerén gyökérgümőket is találtunk, ami Rhizobium leguminosarum jelenlétére utal (hurrá!).

Reméljük, ők mind a lakóink: openknowledge.fao.org/server/ap…

  • Emelett a kertünk legmélyebb pontján, ahol télen és kora tavasszal pang a víz (és még az aszályos nyárban sem nagyon kell öntözni), és megül a fagy, kiemelt ágyásokat alakítottunk ki, amelyeket szintén nem bolygatunk. Ezeket az ágyásokat egy tó és annak a „földgátja” (ami a házalapból kitermelt földből épült), valamint egy délre tájolt, használt cserepekből kialakított fal melegíti vagy éppen hűti.

A permakultúrában a talaj – bármily meglepő – a vízrendszer része is. Ahogy Bill Mollison fogalmaz: „Let us come down now to another area for water storage. This is where we start to really store the great bulk of the water we are going to store, and we don’t store it in the dams, we store it in the soils.” (Pamphlet II. Permaculture in Humid Landscapes)

A miértekre és a hogyanokra választ ad az alábbi szakirodalmi válogatás (ezúton is hálás köszönetünk azoknak a lelkes ismerőseinknek, akik segítettek az összegereblyézésben):

Talajélet, talajegészség - általános elmélet

Talajról gazdálkodóknak

Kímélő talajművelés, csökkentett talajbolygatás a kertészetben

Talajos oktatási segédanyagok

Poszterek